A Serafim Illóolajok teljes kínálata

Sokan szeretik frissítő, hűvös illatáért. Használd szaunázáshoz, masszázsolajok készítéséhez vagy légterek tisztítására, frissítésére. Már gazdaságos praktikus XXL kiszerelésben is kapható!

Az enyhén kámforos és fűszeres illatú teafa illóolajat az Ausztráliában honos teafa (Melalueca alternifolia) leveleiből nyerik vízgőz desztillációval. A gyorsan növő fafajta a mocsaras területeket kedveli, de mára már nagy területeken termesztik értékes és igen keresett olajáért.

Több száz muskátli fajt ismerünk, de csak 10 alkalmas olaj készítésére. Ezek közül egy a rózsamuskátli (Pelargonium Graveolens),  amely Dél-Afrikában, Mozambikban és Zimbabwe-ban őshonos. A növény virágából vízgőzdesztillációval készített olaj édes-virágos, harmonizáló hatású illata a rózsáéval rokon. Egy kisebb féreértés folytán nevezzük ezt az illóolajat gerániumnak, ugyanis a muskátli angol neve geranium.

A levendula illóolaj az ókor óta ismert gyógyhatású növényi illatanyag. Gyógyító hatásainak változatossága és alkalmazási lehetőségének sokrétűsége máig kiemelkedő fontosságú helyet biztosít számára az illóolajok között. Illatával összetéveszthetetlenül nyugtat és frissít, csillapítja a testi fáradtságot és erővel tölti el a lelket.

A bergamott narancsot az olaszországi Kalábriában, Dél-Franciaországban és Törökországban termesztik.  Illatos termése narancshoz hasonló méretű és sárga színe hasonló a citroméhoz. Illatát ismerheted ha ittál már earl grey típusú teát.  Ezt a fajta fekete teát bergamottal ízesítik.

Az édesnarancs illóolaj édes, savanykás és melegítő illata szinte minden más illattal párosítható. Az illóolajat hidegen sajtolják ki a narancshéjból. A növény őshazája Kína, napjainkban az amerikai kontinensen termesztik nagy területeken.

A Litsea cubeba vagy más nevén May chang Kínában és Indonéziában őshonos örökzöld növény. Jáva és Szumátra hegyvidékein vadon nő és megél a 2000 méter felett magasságokban is. Emiatt hegyi bors néven is ismert. Zöld színű, bors méretű terméséből vízgőzdesztillációval nyerik citromra emlékeztető, de annál gyümölcsösebb és fűszeresebb illatú illóolaját. 

A kakukkfüvet az egyiptomiak balzsamozásra, míg a görögök tömjén helyettesítésére használták a templomokban. Egész Európában való elterjedését a rómaiaknak tulajdonítják, mivel a lakószobák tisztítására, valamint sajtok és likőrök ízesítésére is használták. A középkori lovagok úgy tartották, hogy viselőjének bátorságot ad. Az illóolaj a modern szájkozmetikai készítmények egyik kiemelt fontosságú hatóanyaga.

Az enyhén kámforos és fűszeres illatú teafa illóolajat az Ausztráliában honos teafa (Melalueca alternifolia) leveleiből nyerik vízgőz desztillációval. A gyorsan növő fafajta a mocsaras területeket kedveli, de mára már nagy területeken termesztik értékes és igen keresett olajáért.

Több mint 700 eukaliptusz fajt ismerünk, amelyek őshazája Ausztrália, új-Guinea és Indonézia. Ezek közül az Eucalyptus globulus az egyik leggyakrabban ültetett fajta. Az illóolajat, amely Európában is elterjedt, ennek leveléből nyerik. Az Eucalyptus globulus a nevét golyó alakú terméséről kapta. Magyarul hívják még kékmézgafának vagy ausztrál lázfának is.

Az egész évben termő citromfa Indiából származik. Európába arab kereskedők által került és csak nyolcszáz éve honosodott meg. Gyömölcsének minden részét felhasználják. Héjából hidegen sajtolva citromolajat nyernek,  amelyet a VIII. Magyar Gyógyszerkönyv Limonum Aetheroleum néven ismertet.

A borsmenta az ajakosvirágúak családjába tartozó gyógynövény, amelyet Magyarországon főként teák készítéshez használunk. Az illóolaját a növény zöld leveleiből vízgőzdesztillációval állítják elő. 1 kg illóolajhoz 300-500 kg növényi részt használnak fel.