A weboldal cookie-kat használ a jobb szolgáltatás érdekében.

Mire jó a kókuszolaj valójában?

Csodaszer vagy méreg?

 

Ha rákeresel az interneten a kókuszolaj szóra, az egymást követő találatok között szinte csak két egymásnak ellentmondó nézetet olvashatsz. "A kókuszolaj a tiszta méreg"- mondta nemrég Karin Michels harvardi kutató egy előadásán. Ez sarkosan össze is foglalja az egyik álláspontot. Az életmóddal foglalkozó oldalak, webáruházak ennek ellent mondva hosszan sorolják a jó tulajdonságait. A kókuszolaj segít a fogyásban, a hajápolásban és számtalan további gyógyhatása is van. Mi itt az igazság?

Úgy gondolom, hogy a két álláspont külön-külön sok igazságot tartalmaz. Kiegészítik és nem kizárják egymást, együtt rajzolnak valós képet a kókuszolajról.

 

Miről lesz szó a blogbejegyzésben?

 

Kókuszolaj: csodaszer vagy méreg?

 

 

 

A kókuszolaj más, mint a többi növényi olaj

A kókuszolaj két tulajdonságával alapvetően eltér a hétköznapokban is gyakran használt növényi olajtól. Egyrészt egy igazi kakukktojás az olajok között, mert nagyon hasonlít az állati eredetű zsiradékokra. Egyedülállóan magas, nagyobb mint 90% a telített zsírsav tartalma. Összehasonlításképpen az olívaolaj 17%, a napraforgóolaj 13% és még a disznózsír is csak 41% telített zsírsavat tartalmaz. A telített zsírok emlegetése pedig sok egészségügyi szakembernél már önmagában vérnyomás emelkedést okoz.

 

Olajok és zsírok zsírsav összetétele (1,2)

 

Telített zsírsavak 
(SFA)

Egyszeresen
 telítetlen zsírsavak 
(MUFA)

Többszörösen
 telítetlen zsírsavak 
(PUFA)

Kókuszolaj 91,9 6,4 1,6
 Napraforgóolaj  12,6 18,7 68,7
Olívaolaj 16,7 70,9 12,2
Disznózsír 40,7 45,9 10,8

 


Másrészt a kókuszolajban található zsírsavak között sok az ún. közepes szénláncú zsírsav (MCTs) (2)E
zek a zsírsavak 6-10 szénatomból állnak és máshogy viselkednek az emberi szervezetben, mint hosszabb láncú társaik. A feldolgozásuk gyors energiához juttatja a testi sejteket, és a belőlük képződő ún. keton testeket az agy is fel tudja használni, mint energiaforrást. A kókuszolaj ebben a vonatkozásban a vajhoz hasonlítható, amelyben szintén megtalálhatóak a közepes hosszúságú zsírsavak. A táblázatban megtalálod a kókuszolaj zsírsav összetételét. Zölddel jelöltem a közepes láncú zsírsavakat. Amikor a kókuszolaj hatásait elemezzük, általában itt kell keresnünk a különleges tulajdonságainak okait.
 

A kókuszolaj zsírsav összetétele

  Kapronsav
(C6:0)
Kaprilsav
(C8:0)
Kaprinsav
(C10:0)
Laurinsav
(C12:0)
Mirisztinsav
(C14:0)
Palmitinsav
(C16:0)
Sztearinsav
(C18:0)
Arachinsav
(C20:0)
Olajsav
(C18:1)
Linolsav
(C18:2)
Kókuszolaj    0,4%   7,3%   6,6%  47,8% 18,1% 8,9% 2,7% 0,1% 6,4% 1,6%

 

 

Készíts varázslatosan habzó kókuszolaj szappanokat!

A tisztán kókuszolajjal készített szappan nagyon jól habzik, szilárd és hófehér. Nem készíthetünk igazán jól habzó szappant nélküle. A szappankészítés nélkülözhetetlen alapanyaga a kókuszolaj.


Sokak szerint az ideális szappan olíva-, pálma- és kókuszolaj keverékéből készül. A kókusz jól habzik és szilárd állagot ad, az olívaolaj lágyítja és finomítja a szappan habzását, a pálmaolaj krémességet és szilárdságot biztosít. 

Készíthetünk azonban szappant tisztán kókuszolajból is. Ez a szappan még a sós és kemény tengervízben is jól habzik. Már túlságosan is jól, a dús hab kioldja a bőrből is a fontos zsíroldékony részeit. Egyszóval hamar kiszárítja a bőrt. Itt be kell vetnünk egy trükköt, hogy ez ne történjen meg. A kókuszolajnak csak 80%-át alakítjuk át szappanná. A fennmaradó 20% megmarad érintetlenül kókuszolajnak a szappanban. Ezt túlzsírozásnak hívják, ami ebben az esetben kivételesen magas arány. Általában a túlzsírozás csak 5% szokott lenni. A kókusz szappan még így is extra krémes habot fog adni. A szappan kemény és hófehér lesz, és a zsírossága sem lesz zavaró. A jó habzás miatt mégsem ajánlanám száraz bőrhöz.
 


Miért habzik jól a kókusz szappan?

Azért, mert a kókuszolaj közel 50%-ban tartalmaz laurinsavat, amely relatív rövidsége miatt jól oldódik a vízben, ha elszappanosítjuk. A saját tapasztalataim alapján azt javaslom, hogy egy szappanban a kókuszolaj aránya ne haladja meg az 50 %-ot. A másik fele legyen lágy olajok és vajak keveréke, itt a túlzsírozás mértéke kb. 10%.


Ha ki szeretnél próbálni egy kézműves szappant, akkor keresd a Serafim szappanokat! Magáról a szappankészítésről bővebben itt olvashatsz, ahol sok-sok receptet is találhatsz! 

 

A kókuszolaj és a kókusztej a hajápolásban

A kókuszolaj népszerű hajápolószer! Hogyan használhatjuk a kókuszolajat hajra? Például hajpakolásként is. Ekkor a hajmosás előtt belemasszírozzák a fejbőrbe és a hajba. A kókuszolaj behatol a hajba, és ezáltal képes csökkenteni az egészséges és a sérült hajszálak sérülékenységéTáblázat törléset.

 

Kókuszolaj hajra

 

 

Miért tegyünk kókuszolajat a hajra?

A haj egy olyan fehérje, amely képes vizet felvenni, duzzadni és összehúzódni. A sok igénybevétel során megsérül és veszít az alkotórészeiből. A rövidebb telített zsírok behatolnak a hajba, és csökkentik a haj vízfelvételét: ellenállóbbá teszik a hajat a víz hatásaival szemben. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a telített zsírok sokkal alkalmasabbak erre a célra, mint a többszörösen telítetlen olajok. (3,4)

 

Hajmosó szappan

A hajmosó szappanok is kókuszolajjal készülnek, hogy dús habot adjanak. Gyakran felhasználnak még bennük ricinus olajat is, mert az is nagyon jól habzik, de mégsem szárítja a bőrt. Egy jó kézműves szappanban viszont a tiszta olajok egy része megmarad érintetlenül. Így az hajápoló kókuszolaj néhány cseppje is megtalálható a szappanban.

Amíg nem jelentek meg a szintetikus habzó anyagokat tartalmazó folyékony samponok, addig mindenki szappannal fürdött és mosott hajat. Mivel a szappan kicsit lúgos kémhatású, a hajmosás után érdemes enyhén ecetes vagy citromos vízzel átöblíteni a hajat. Ez akkor igazán igazán fontos, ha a hajad hosszabb, mert akkor tapadós érzés maradhat a hajmosás után.    

A Serafim kókusztejes hajmosó szappan még haj- és bőrápoló kókusztejet és rozmaringolajat is tartalmaz. Hogy hogyan kell ezt a szappant hajmosásra használni, azt itt találhatod meg részletesen leírva! 

 

 

 

A jó, a rossz és a kókuszolaj

Az Amerikai Szív Szövetség (American Heart Association) legfrissebb, 2017-es ajánlása, hogy csökkentsük étrendünkben a telített zsírok fogyasztását az energiabevitel max. 5-6%-ra, és étrendünkben növeljük a többszörösen telítetlen zsírok arányát. Mindezzel a szív és érrendszeri betegségek kialakulásának esélyét 30%-kal tudjuk csökkenteni. Az évtizedek óta tartó vizsgálatok eredményei alapján azt állítja, hogy így az ún. káros LDL koncentrációja, ami az érelmeszesedést okozza, csökken a vérben. Fontos, hogy a telített zsírok elhagyása csak akkor segít megelőzni a szív és érrendszeri betegségeket, ha a zsírokat nem finomított szénhidrátokkal pótoljuk! Ha sok finomított gabonát, édességet vagy üdítőt fogyasztasz, akkor nincs ilyen összefüggés.

A másik gyakori vélemény szerint ennek épp az ellenkezője az igaz. A kókuszolaj segít a fogyásban, mert fokozza az anyagcserét. A kókuszolajban is megtalálható ún. közepes lánchosszú zsírsavakkal (C8-C10) végzett kísérletekben valóban azt találták, hogy a telített zsírok ezen típusai segíthetnek a fogyásban. A közönséges kókuszolaj azonban ezekből az közepesen hosszú zsírsavakból csak 14%-ot tartalmaz, és ez sajnos nem váltja ki a fent említett hatást. (5)

Egy kókuszolajjal végzett friss európai vizsgálat azt találta, hogy egy kevés kókuszolaj fogyasztása reggelire, más ételekkel kevert étrendben, nem segítette elő a fogyást. Mindenesetre az étvágyat csökkentette.

Az ember minden sejtje termel koleszterint, mert szüksége van rá. Nem szabad harcolnunk azért, hogy teljesen tűnjön el a vérünkből! Összességében elmondhatjuk, hogy valamennyi telített zsírsavat javasolt fogyasztani, még a csökkentést javaslók szerint is.Az is kiderült továbbá, hogy a telített zsírsavak között sem mindenki rossz fiú: a közepes hosszúságúaknak még jótékony hatása is igazolható.

 

 

Mivel süssünk a konyhában?

De Montfort University (Leicester, Anglia) megvizsgálta, hogy a zsírok és olajok hogyan viselkednek a konyhában. Megfigyelték, hogy a zsiradékok hogyan változnak meg a laborban hő hatására, és gyűjtöttek használt háztartási sütőolaj mintákat is. A vizsgálati eredmények meglepték őket. Az egészségesnek hitt többszörösen telítetlen olajok nem bizonyultak a legjobb választásnak(6).

 

Sütés kókuszolajban

 

Mi történik az olajokkal a sütés ideje alatt?

A sütés során minden esetben keletkeznek káros, rákkeltő anyagok (aldehidek). Kétféle reakció is lejátszódik. A hő hatására az olajok elbomlanak. Ez a folyamat az ún. füstölési ponton indul meg (az a hőmérséklet, ahol az olaj füstölni kezd).  A másik fontos kémiai reakció az olajok oxidációja. Ez azt jelenti, hogy a zsírsavak telítetlen kötései reagálnak a levegő oxigénjével. Ennek eredményeként keletkeznek az egészségre káros aldehidek. Minél magasabb a hőmérséklet és minél hosszabb a sütési idő, annál több káros anyag keletkezik. Hasonló folyamatok szoba hőmérsékleten is lejátszódnak, csak jóval lassabban, ez az ún. avasodás. A hő hatására bekövetkező változások közül mind a kettőt figyelembe kell venni.
 


A korábbi ajánlás csak a hőbomlást vette figyelembe, nem számolt az égéssel / oxidációval.



Mi ebben az újdonság?

Talán hallottad már, hogy az olívaolajat csak salátákhoz használd és ne süss vele. Ugyanis az olívaolaj a sütés hőmérsékletén hamar bomlani kezd és füstöl. Használj inkább finomított napraforgóolajat, ami sokkal magasabb hőmérsékletig stabil (kb. 232 C). Az avasodásra hajlamos olajok (pl. napraforgóolaj, kukorica olaj) azonban sokkal gyorsabban reagálnak a levegő oxigénjével. Ez a sütés közben sok rákkeltő anyag képződéséhez vezet. Épp ezt találták a fent említett friss kísérletben.

Olyan olajjal érdemes sütni, amely két feltételnek is megfelel (7,8,9):

  • Nem bomlik el hő hatására (magas füstölési pont). Ha ugyanarról az olajról van szó válasszuk a finomítottat, mert annak általában  jobb a hőstabilitása. 

  • Ne tartalmazzon több, mint 20% többszörösen telítetlen zsírsavat: azaz válasszunk nem avasodó olajat.

A táblázatban pirossal jelöltem azokat a szűz olajokat, ahol az alacsony hőstabilitási adatait problémát okoz. Ha valamit jól át akarunk sütni azt kb. 180 C-on tesszük (deep-fry). A szűz olajok ezen a hőmérsékleten már kezdenek elbomlani. A magas "égésre" való hajlamot piros háttérrel jelöltem:  a levegő oxigénje könnyen reagál az olajjal.

 

A sütéshez használt zsírok és olajok összehasonlítása

  Többszörösen
telítetlen zsírok
[%]
Egyszeresen
telítetlen zsírok
[%]
 Telített 
zsírok
[%]
Füstölési Pont
(szűz olaj)
[Celsius] 

 Füstölési Pont
(finomított olaj)
[Celsius] 

 Kókuszolaj 2 6 86 177 232
 Vaj 3 21 51 150 230
 Disznózsír 11 45 39 - 190
 Kacsazsír 11 56 27 - 190
 Olívaolaj 10 73 13 160 -190 210
 Repceolaj  28  63 7 107 204
 Szezámolaj  41  40 14 177 232
 Kukoricaolaj  54  27 12 178 230
 Napraforgóolaj  65  20 10 107 232

 


Mivel süssünk?

-finomított kókuszolaj,
a tisztított vaj (ghee),
- a disznózsír,
- a kacsazsír és
- a szűz vagy finomított olívaolaj

a sütés szempontjából jobb választás, mint a finomított napraforgóolaj vagy a finomított kukoricaolaj.

Használj finomított olíva olajat a sütéshez, és nem kell félned a kacsazsírtól és a sertészsírtól sem!
Az olívaolaj egy kompromisszumos lehetőség, ha kerülni szeretnéd a telített zsírokat.


 

Megéri az árát?  - Natív és bio kókuszolajok minőségi tesztje

A német Stiftung Warentest megvizsgálta és értékelte a német piacon kapható natív és bio kókuszolajok minőségét. Azt találták, hogy a tesztelt 15 olaj közül 5 jó, 7 megfelelő és 3 volt gyenge minőségű.
 

Mit érdemes vizsgálni?

kókuszolaj akkor "natív", ha a gyártásakor csak mechanikus kezeléssel (pl. préselés), további hőkezelés nélkül nyerik ki a szárított kókuszhúsból (kopra) az olajat. Nem melegítik, nem kezelik vízgőzzel vagy forró levegővel, nem szagtalanítják.

  • A jó minőségű olaj ekkor aromás kókuszillatú. Nem észlelhető a szakértő számára sem semmiféle égett szag. Íze finom krémes és nem karcos.

  • A laborban nem mutatja az avasodás jeleit (alacsony szabad zsírsav tartalom és peroxidszám).

  • Nem tartalmaz káros szennyezéseketnehézfémeket, policiklusos aromás szénhidrogéneket (PAH), kőolaj származékokat, lágyítószereket vagy növényvédő szereket.

  • Csomagolása felhasználásra alkalmas.

  • Címkézése megfelelő.

 

Mik voltak az eredmények?

Az illat és az íz nagy valószínűséggel jelzi a kókuszolaj jó minőségét, mégis elég gyakori az enyhe égett szag előfordulása. Emiatt több olaj csak megfelelő minősítést kaphatott.

A rossz minőség oka egy esetben a címkézésből adódott. A legnagyobb probléma azonban a szennyezések jelenléte volt. Három "prémium minőségű" kókuszolaj tartalmazott  kőolajszármazékot! Ezek közül egy diszkontlánc pedig durván szennyezett, finomított olajat forgalmazott bio és natív olajként, amit ki is kellett vonni a forgalomból!

A kókuszolaj ár érték aránya

A legolcsóbb kókuszolaj 11 euróba, míg a legdrágább 30 euróba került. Meglepő, de az öt jó minőségű olaj közt volt a legolcsóbb termék is. Az árak  tehát egyáltalán nem tükrözték a valós minőségét.

 

 

A kókuszolaj sokoldalú! Mire használhatom?

  • Készíts otthon egy illatos kókuszolaj szappant!

  • A szűz vagy natív kókuszolaj az egyik legjobb hajvég- és szakállápoló. Próbáld ki Te is!

  • A kókusz finom húsával süteményeket készíthetsz.

  • A kókusztejet tehéntej helyett használhatod a süteményekben! Kávéhoz is kiváló.

  • Bőrápoló kozmetikumok és masszázsolajak alapanyaga. Keverd olíva vagy mandulaolajjal, és illatosítsd néhány csepp rozmaring illóolajjal!

  • Használd alkalmanként sütéskor és készíts el egy egzotikus ázsiai ételt illatos szűz kókuszolajjal! A sült húsokhoz fogyassz zöldségeket, mert semlegesítik a sütés káros anyagait!

  • A finomított kókuszolaj a sütéshez jobb választás, mint a gyakran használt napraforgóolaj. Azonban mégis csak alkalmanként javasolnám a használatát, mert nagyon magas a telített zsírsav tartalma.

 



 

Források

(1) https://en.wikipedia.org/wiki/Cooking_oil

(2) Angol rövidítések
SFA (Saturated Fatty Acids) Telített zsírsavak
PUFA (Polyunsaturated Fatty Acids) - Többszörösen telítetlen zsírsavak
MUFA (Monounsaturated Fatty Acids) - Egyszeresen telítetlen zsírsavak
MCTs (Medium-chain Triglycerides) - Közepes szénláncú zsírsavak

(3)  2003 Mar-Apr;54(2):175-92.

(4) Robbins CR. Chemical and Physical Behavior of Human Hair. 4th ed. New York: Springer; 2013. Quantitative measurement of the penetration of coconut oil into human hair using radiolabeled coconut oil. Gode V, Bhalla N, Shirhatti V, Mhaskar S, Kamath Y J Cosmet Sci. 2012 Jan-Feb; 63(1):27-31.

(5)  Medium Chain Triglyceride Oil Consumption as Part of a Weight Loss Diet Does Not Lead to an Adverse Metabolic Profile When Compared to Olive Oil
Marie-Pierre St-Onge, PhD, Aubrey Bosarge, BA, Laura Lee T. Goree, RD, MSc, and Betty Darnell, RD
 

(6) Detection, monitoring, and deleterious health effects of lipid oxidation products generated in culinary oils during thermal stressing episodes

Martin Grootveld professzor szerint (De Monfort University, Leicester) a sütéshez használt olaj ne tartalmazzon több, mint 20% többszörösen telítetlen zsírsavat. A telített és az egyszeresen telítetlen zsírok együttes aránya pedig legyen legalább 80%. Ebből az egyik ideális esetben 60% legyen.

(7) Chronic Non-Communicable Disease Risks Presented by Lipid Oxidation Products in Fried FoodsGrootveld, M. ; Percival, B.C. ; Grootveld, K.

(8) Which oils are best to cook with?, BBC

(9) Füstölési pont adatok.

 

 

Tartalomhoz tartozó címkék: egészséges életmód kókuszolaj