Valami van a levegőben - a tudatalatti illatkommunikáció 7 módja
Mi az illóolaj?
Amitől kellemesen illatosnak, vagy elriasztó szagúnak, büdösnek érzel egy növényt. Az illat a növények beszéde, és ebben az üzenetben az illóolajok a szavak. A növények ezzel "beszélnek" a világhoz és hozzánk. Ezzel csábítják magukhoz például az őket beporzó rovarokat, de használják arra is, hogy elriasszák vele a legelésző állatokat. Ha a makacs, kíváncsi növényevő mégis belekóstolna az ilyen növénybe, megérzi az illóolaj keserű ízét.
Ezek az olajok nemcsak üzennek a környezetüknek - védik a növényt az időjárástól, csökkentik a fagyás esélyét, megszűrik a perzselő napsugarakat. És közben párolognak. A növény ezért folyamatosan termeli az illóolajat. Nemcsak a növények virága, de a szára, levele, hajtása is hordozza a növény olaját - különböző, olykor meglepően eltérő változatokban. Ráadásul egyetlen növény illata sem stabil és állandó, időjárástól és napszaktól függően változhat nemcsak az ereje, az összetétele is.
Sőt, a növények egymással is kommunikálnak az illóolajaik segítségével. Így fordulhat elő, hogy bizonyos növények minden fizikai érintkezés nélkül is távol tartják magukat egymástól, míg mások harmonikusan osztoznak a környezetükön.
Mi a feromon?
Az állati szervezet által termelt illatanyagokat nevezzük így. Az állatok sokkal szélesebb skálán "beszélgetnek" egymással, mint a növények, a hangjuk mellett például a testbeszéddel is, de az illatanyagaikon át is, mégpedig nagyon sokat; elég, ha csak a kutyák folytonos szimatolására gondolunk. Egy kutya, vagy macska számára a másik által hagyott szagjelzésben nemcsak a másik neme és fizikai állapota, de akár egy elképzelt rangsorban elfoglalt helye és szinte a hangulata is feltárul.
Számukra alapvető a szaglás, a másik szagjelének értelmezése, mert a kockázatos fizikai közelség nélkül képesek így eldönteni, vállalják-e a találkozást a másikkal, vagy inkább kikerülik. Mindezt úgy, hogy egy adott tereptárgyat olykor öt-nyolc fajtárs jelölt már - de ezeket az "sms-üzeneteket" ösztönösen képesek külön kezelni. Az első találkozás alkalmával is legelőször alaposan körbeszaglásszák egymást, mielőtt bármihez kezdenének - Konrad Lorenz számos kísérlettel bizonyította, hogy ilyenkor az állat szagemlékezete azonnal azonosítja a korábban érzett jelből a jelet hagyót, és ez sokat segít az állatnak, hogy a másikkal hogyan viselkedjen.
Az emberi illatok - humán feromonok
Látszólag ezt az örökségünket használjuk a legkevesebbet "beszélgetésre". Talán azért, mert csak a nagyon kihívó, szélsőséges szagokat, és kellemes illatokat azonosítjuk tudatosan. Pedig az emberi szervezet is bőven termel feromont.
A szaglóképességünk sok szempontból háttérbe szorult, talán mert a fülünkkel ellentétben képesek vagyunk "becsukni". Nem érezzük például a saját testszagunkat, ha nem figyelünk rá külön. Az illat ugyanis a legtöbb érzékelésünktől eltérően magától nem tudatosul. Nem is beszélve róla, hogyan rongáljuk a dohányzással, és a testünkre és környezetünkbe fújt, tömény, mesterséges illatokkal hogyan takarjuk el. Ezt az állati örökséget vállaljuk fel a legkevésbé - a tudomány is csak az utóbbi időben vizsgálta komolyabban.
Pedig nagyon sok nehezen megfogalmazható érzésért felelős. Beszélgetünk az illatok segítségével mi is, akár a növények, vagy az állatok; tekintsük át, hogyan.
1. Intuíció - ezt megéreztem!
Amikor például azt mondod: "azt súgja a szimatom" valójában ez a tapasztalat kerül a szavakba. Nagyon sokszor a hetedik érzéknek tulajdonított tapasztalatokért a tudatosan észre se vett illatok a felelősek. Amikor például megérzed valaki jelenlétét, anélkül, hogy látnád, azt intuitív tapasztalatnak tekintjük, pedig sokszor csak arról van szó, hogy megcsapta az orrod a másik illatjegye, szaglenyomata. Az "ebben a házban valaki járt" érzése mögött sokszor lapul nem tudatosított szaginformáció.
2. Szagolj meg – elmondom, ki vagyok!
Hiszen mindenki érzi. Nagyon sokszor nem vesszük észre, mennyire befolyásol a másikat körülvevő illat az első benyomások kialakulásában. A saját tested szaga fontos információkat közvetít, és számtalanszor meghatározza, ki lesz rád fogékony, vagy ki marad távolságtartó.
Persze nem merünk támaszkodni ezekre az információkra, úgy, ahogy például a kutyák. Szokták mondani, hogy a kutya megérzi a félelmed szagát; s mivel az állat sokkal inkább támaszkodik erre az érzékre, ösztönösen reagál is rá. Megérzi a bizonytalanságot és a természetének megfelelően kezdene valamit vele. Mint ahogy ösztönösen tudja azt is, kiben bízhat.
3. Nincs két egyforma illatú ember
Minden ember termel feromont, sőt, minden ember kizárólag rá jellemző változatot. A tested illata legalább annyira egyedi, mint az ujjlenyomatod. Sőt, kialakítasz magadnak egy otthonos szagkörnyezetet, ahol ez hiba nélkül érvényesülhet. Egy-egy távoli országba tett utazás olykor egyszerűen azért betegít meg, mert képtelen vagy elviselni magadon az idegenség szagát. Akármilyen furcsa, hosszabb idegen országbeli tartózkodás után ugyanígy változhat idegenné az otthon illata. Hiszen a szaglenyomat, amit a környezetedre helyezel, visszahat rád.
4. Immun-rendszerüzeneteink
A saját testszagunk ráadásul ugyanúgy változik, ahogy a növényeké, vagy az állatoké, hiszen a feromon termelődése kapcsolatban van az immunrendszerrel. Ezért lehet a félelemnek „szaga”. Ingeborg Stadelmann írja le, hogy szülés közben a bábák sokszor előre tudják, mi várható - és ilyenkor nekik is "a szimatuk súgja meg", hogy probléma lehet, megérzik az anya testszagának változásából. A stressznek, a negatív ingerekre adott testi válasznak ugyanúgy szaga van, mint a jóleső izgalomnak. Amit a környezetünk pontosan érzékel, persze a legtöbbször anélkül, hogy tudatosítaná.
Tehát az ember saját test-illata nemcsak egyedi, de hordozza a test és a lélek változásainak illatát is. Ez olyannyira igaz, hogy például a szervátültetések után gyakran megváltozik a páciens testszaga.
5. Az élet és a halál illata
Nagyon fontos, hogy a születéskor a baba azonnal megkaphassa a számára legfontosabb szaginformációkat. Ezért volna lényeges, hogy a lehető legtöbbet tölthesse az édesanyjával és az édesapjával. Bizonyított tény, hogy az olyan babák, akiknek ez a nagyon bizalmas közlés a legkevesebb zavaró körülménnyel érkezik, sokkal nyugodtabbak, kiegyensúlyozottabbak. Ezt az otthonosságérzetet a csecsemő számára sokkal erősebben hordozza az érintés és az illat, mint egy felnőttnek, hiszen az orrunk a születés pillanatától "nyitva van".
Beszéljünk a végéről is. Szerintem ismered azt, amit úgy hívunk, betegségszag. Az kevésbé nyilvánvaló, hogy a "nincs sok neki hátra", "érzem, hogy elveszítjük" mondatai mögött ugyanúgy szaginformációk által keltett érzések állhatnak. "Megcsapott a halál szaga", szoktuk mondani. Az élettel vele jár, bármilyen nehéz elviselni, és a szavak gyenge mankói helyett nagyon gyakran a szagok üzennek ilyenkor. Elgondolkodtató, hogy ennek fényében mennyire hiábavalók lehetnek a hamis reményt keltő szavak, hiszen a haldokló is érzi a búcsúzás illatát, nemcsak te.
Mint ahogy végstádiumba érő hozzátartozód érezheti azt is, hogyha nem vagy kész elengedni. Lehet, hogy sok hosszas haldoklás mögött ez az elszakadni képtelenség bújik meg, amit a haldokló a szagok segítségével érzékel.
6. Szexepil – „Egy asszony illata”
Persze az illatod szerepe a szerelemben, a szexben a legnagyobb. A párválasztásnál sokkal többször támaszkodunk az illatra, mint gondolnánk. Amikor azt mondjuk valakiről, hogy a "imádom az illatát" vagy "a szagát sem szeretem", ez fogalmazódik meg.
A test efféle "rendszerüzeneteit" a nők érzik a legerősebben, hiszen a menstruáció miatt a testük állapota megváltozik, és így megváltozik az illatuk is. Nagyon érdekes, hogy például a fogamzásgátlás is megváltoztatja a nő természetes illatát - ami viszont a férfi ösztönös reakcióit vezetheti félre. Így fordulhat elő, hogy a szülés után a felesége illatát a férj hosszas házasság után is idegennek érezheti. Persze az anyaság is változtat a feromonjaid összetételén.
7. Parfümök - Vágykeltő illatok
Ősidőktől fogva szeretnénk illatunkkal jó benyomást kelteni másokban, és erre manapság egész iparág áll segítségünkre. S most, hogy összetevők szintjén vizsgálja a tudomány az illatok világát, lehetőség nyílt a természetes feromonok és illóolajok mellett teljesen új, mesterséges illatvariációk előállítására is. Ezeknek a mesterséges anyagoknak azonban az egészségre és a környezetre gyakorolt hatását nem ismerjük még.
Azt sem tudjuk pontosan, hogy a mesterséges parfümök miként hatnak ránk és másokra tudat alatt. Hosszú távon valószínűleg nem vezethetjük félre azokat, akik jól ismernek minket. Ezért volna fontos, hogy mindenki a saját illatának megfelelő, minél természetesebb alapanyagú illatokkal éljen, hiszen a parfümök használata sem ördögtől való. Természetes emberi igény, hogy a megjelenést támogassa a kellemes illat. Csak ügyelni kéne rá, hogy ne elnyomja, hanem erősítse azt, amit minden ember úgyis születésénél fogva birtokol.
Újra meg kell tanulnunk, hogy az ember kimondott szavak nélkül is képes üzenetet fogadni és küldeni - többek között az illatokon át. Az illatokkal akaratlanul is befolyásoljuk, de tudatosan is befolyásolhatjuk a közérzetünket. A természetes főzeteknek, illóolajoknak köszönhetően kellemesebbé tehetjük hétköznapjainkat és ünnepeinket. Ingeborg Stadelmann így fogalmaz: Az illatok használata nem szépíti meg a testi folyamatokat és nem csillapítja a lelki fájdalmakat, hanem abban segít, hogy ezeket a folyamatokat szabad lélekként éljék meg.
Készítsd el saját parfümöd 100% tisztaságú illóolajokkal!
Forrás - Ingeborg Stadelmann: Bevált aromakeverékeim
